december
A kén egy S szimbólummal és 16-os rendszámmal ellátott kémiai elem. Szobahőmérsékleten élénksárga, rideg szilárd anyag, jellegzetes, csípős illata van. A kén a geológia és a földtudomány kulcseleme, és létfontosságú szerepet játszik a geológiai folyamatok széles körében.
A geológiában a kén leggyakrabban szulfidok formájában található meg, amelyek ként és egy ként tartalmazó ásványok. or több egyéb elem. Néhány gyakori szulfidásvány a pirit (vas-szulfid), a kalkopirit (réz-vas-szulfid) és a szfalerit (cink-szulfid). A szulfidok fontos ércásványok, és gyakran bányásznak a bennük található fémekért.
A kén kén-dioxid (SO2) formájában is megtalálható a Föld légkörében. Jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez, és negatív hatással lehet az emberi egészségre, de fontos szerepet játszik a Föld éghajlatában is. A kén-dioxid egy üvegházhatású gáz, amely megköti a hőt a légkörben, és hozzájárulhat a képződés a felhők és a csapadék.
A kén a földkéregben és a légkörben való jelenléte mellett a Föld hidroszférájának is fontos eleme. Számos vízoldható vegyületben található meg, például szulfátokban és szulfitokban, amelyek vízben oldhatók és a víz körforgásán keresztül szállíthatók. A kén néhány aminosav kulcsfontosságú összetevője is, amelyek a fehérjék építőkövei.
A kénnek hosszú története van az emberi társadalomban, és az évszázadok során különféle célokra használták. Gyógyászati vegyületként, füstölőszerként és tartósítószerként használták. Használták pigmentként festékekben és festékekben, valamint a lőpor összetevőjeként is.
A kén egyik legjelentősebb felhasználása a modern időkben a kénsav előállítása. A kénsav egy erős sav, amelyet széles körben használnak a vegyiparban, és fontos összetevője a műtrágyáknak, tisztítószereknek és egyéb termékeknek.
A geológiában a kénnek számos fontos alkalmazása van. Egyes ásványi anyagok jelenlétének azonosítására és kémiai összetételük meghatározására szolgál. A kén izotópjai a Föld geokémiai ciklusainak tanulmányozására és a Föld történetének megértésére használhatók. A kén a kőzetek és ásványok korának meghatározására is használható a kén-izotóp geokronológiának nevezett eljárással.
A kén létfontosságú eleme a geológia és a földtudomány tanulmányozásának, és számos fontos geológiai folyamatban központi szerepet játszik. Jelenléte a földkéregben, a légkörben és a hidroszférában kulcsfontosságú elemévé teszi a megértéshez és a tanulmányozáshoz. A kénsav előállításában való felhasználásától a Föld éghajlatában és vízkörforgásában betöltött szerepéig a kén lényeges elem, amely jelentős hatást gyakorolt a Földre és az emberi társadalomra.